A nevétől a Zember mindig kiakad, mint a legtöbb paleos étel nevétől, hisz ha nem tészta, akkor ne hívjuk spagettinek. Szerinte, jobb ha spagetti tésztára hasonlító alakúra vágott zöldség névvel illetjük. A paleo tejföl sem tejföl, semmi köze a tej föléhez, hisz vagy totuból vagy kesuból vagy ki tudja miből van gyártva aktuálisan 😊. Nagyrészt egyetértek vele de lényegesen egyszerűbb egy rövid szóval helyettesíteni a kacifántos mondatot.
A cukkini külfödülésünk egyik olyan élelme volt, amit addig nem ettem, használtam, így courgette-ként illeszkedett be az étrendünkbe, még hónapokkal később is magyarázni kellett, hogy milyen finom az a hosszú, uborkára hasonlító de nem uborka zöldség. Egyébként termesztési szinten is bírjuk, a majd 800 méternyi tengerszintfelettiségünk és a nyár (már amelyik évben van) max. 2 hónapos hosszúsága eléggé leredukálja a növénykultúránkat, bár a Zember rendszeresen próbálkozik hidegtűrővé nevelni a növényflórát. A cukik bírják a tundrai életet, volt olyan év is, amikor 40-45 centis példányokat is szüreteltünk. Idén kicsit megfagytak (április második felében) de bízom bennük.
Emésztőrendszerbe bevitelét tekintve rengeteg elkészítési módja van, nálunk a töltött verzió még igen kedvelt, illetve a keménysajtok előtti életemben felkockázva, sózva, borsozva, fetasajttal és bazsalikommal összekeverve megsütve is gyakran fogyasztottuk.
A cukkinispagetti igen egyszerűen, gyorsan elkészíthető, nagy finomságú étek. Akinek van spiráltekerője vagy Julienne-vágója hamar a végére ér, az ügyesebbek késsel is próbálkozhatnak, bár úgy egy kicsit körülményesebb és számomra az ujjak hosszára veszélyesebb tevékenység.
Miután felaprítottuk, tekertük, hámoztuk a kívánt mennyiségű zöldséget (nálunk fejenként 1-1 közepes méretű elég szokott lenni) időnk függvényében választhatunk az elkészítés módjai között is. Egyik lehetőség, hogy forrásban lévő, sós vízbe rakjuk egy percre, majd hideg vízzel le is öblítjük azonnal, hogy megakadályozzuk a trutymósra főződését, majd a kívánt feltéttel újramelegítjük, amikor szeretnénk. A másik megoldás, hogy egy teflon serpenyőben kanálnyi zsíron ( én egy cikk préselt fokhagymát is alápirítok) 1-2 perc alatt átsütjük a cukit és már tálalható is. Pár hónapja behalt a mikrónk és úgy döntöttem, hogy tudok nélküle is élni (néha nem hiszem 😀 el miket beszélek), így mostanában a serpenyős verzió készül. Feltétnek bármi mehet rá, bár édesen még nem kóstoltam de talán úgy sem lehet rossz (egy kis mákos "módosított tésztalehetőség"- nyami) de akkor nem javaslom a fokhagymát alá 😉. Egyébként, legutóbb a Zember megjegyezte, hogy ő nagyon szereti sok zöldséggel a tésztát, miután vigyorogtam egy sort, elárultam neki, hogy most inkább olyan sok zöldséggel sok zöldséget eszik.
spagettire hasonlító alakúra szeletelt cukkini alapú ételforma cukkinis gombapörinek látszó cukkinis gombapörivel, némi, éven túl érlelt keménysajtocskával (nem AIP-osoknak) a tetején
(sajna a kép kicsit homály, de legalább érintettlen a tányér, általában az étkezések közepén jut eszembe, hogy le kéne fényképezni)
2017, május 22. vacsira , egy jobban sikerült fénykép
Itt szeletelővel vágtam fel a cukkinit (szélesmetéltre vágytam 😉 ). A szószhoz pár csík szalonnát felkockáztam, kisütöttem, visszamaradt zsírján egy fej échlotte-ot ( a halvány, lilás színű, se nem lila-, se nem vörös- hagyma) megpároltam, hozzáadtam 6-8 nagyobb cikk vékonyra szeletelt fokhagymát, majd rövid idő múlva negyed kiló háromba-négybe vágott csiperkegombát. Kb. 1/2-3/4 deci vizet ( mindig elfeledkezem, hogy a húsalaplé ott figyel a hűtőben és a fagyasztóban ) öntöttem alá és jöhet a kedv szerinti fűszerezés. Nálam bejátszott némi kurkuma, só, borsikafű, sok petrezselyem és bazsalikom. A végén a szósz sűrítésére egy kávéskanálnyi tápiókalisztet tettem hozzá.
Örök kedvenc a káposztás tészta, azaz most káposztás cukkini.
Jó étvágyat!
