Gyerekkoromban nagyon szerettem, hogy a lakótelepen volt egy goffri árus. Emlékeim szerint, amik már ugye fakulnak életem legfinomabb goffriját csinálta, a tetején málnás tejszínhabbal. A kölyöknép szintén bírja, a Fütyis a simát, a Serdülő sajnos a plusz cukorrögökkel ellátottért rajong, természetesen boltos, mindenbelés verziót. Volt már pár paleós próbálkozásom, nem sok sikerrel a köreikben.

Most egy kedves ismerősöm, Bernadett oldalán (https://www.facebook.com/paleoglamour/?fref=ts) találtam egy ígéretesnek tűnő receptet, némi átalakítással akár AIP-baráttá is tehető.

3 tojást ( visszavezetős, kezdők kiválthatják egyéb dolgokkal)  egy csipet sóval és 50 gramm eritrittel felhabosítok (én 30gramm glicint használtam, amennyiben mondjuk a tojás banánnal van kiváltva, szerintem ennyi sem kell)
hozzákevertem 90g zöldbanán lisztet, 30g nyílgyökérlisztet, 1 kiskanál paleo sütőport (esetemben szódabikarbónát ), 2dl ToTu tejet (itt kókusztej volt), 1 evőkanál olvasztott kókuszzsírt, kevés citromlevet illetve visszavezetettségtől függően ízesíthető vaníliával is.

Végén tettem hozzá bambuszrostlisztet, kb 4 evőkanálnyi volt szükséges, hogy megfelelő sűrűségű legyen.

10 darab lesz belőle, ízlelés: a Serdülő evett vagy kettőt és én is. Kicsit sötét, nehéz, enyhe poros ízt hagy torkomban (talán az édesítés, legközelebb nem rakok bele), házi barack és eperlekvárral fogyasztottuk.