Ebben a fejezetben Venesson az SM-et beindító tényezőket próbálja összeszedni. Itt már több érdekes új dolgot találtam. Azt írja, hogy 70%-ban 25 és 35 év között jelentkezik és 2x annyi nő érintett, mint férfi. Én ezt még 75%-nak tanultam és nem ír forrást, hogy mire alapozza a kijelentését.
- Ír a már ismert földrajzi váltásokról, hogy az Egyenlítő mentén szinte semmi, míg a sarkok felé közeledve egyre nő az érintettek száma, pl Kanadában 400x-osa, mint Afrikában. Viszont vannak kivételek, pl a tradicionális inuitok, az ausztrál őslakosok, Pápua-Új-Guinea egyik szigetén -Kitava- élők és a szibériai Yakhaban élők. Ezek a népcsoportok megőrizték őseik vadászó-gyűjtögető életmódját (paleolit korszak, amikor a vadászatból éltek és abból, amit összegyűjtöttek) nem esznek sót, cukrot, elektromosság, járművek, mindenféle modern komfort nélkül élnek. A Föld többi lakosa felhagyott ezzel az életmóddal kb 10000 éve, általánossá vált a földművelés, az állattartás és a tejfogyasztás.
- Aztán megfigyelésekről ír a szintén ismert migrációs témában, aminek ugye megint nincs köze a genetikához (aki nem ismeri a témát röviden: felnőttkori migrációnál az anyaországi statisztika, míg gyerekkorinál a befogadó országé lesz a meghatározó).
- vírus hatás. A genetikán és a földrajzi hatásokon kívül keresett egyéb, a betegséget alakító tényezőt. A 80-as évek elején folyt egy vizsgálat a 4-es herpeszvírussal (Epstein-Barr), ami a mononukleózis kialakulásáért is felelős. A vírus által a népesség több mint 95%-át érintett de 95%-nak még sincs SM-je. Így tehát nagyszabású következtetést ebből nem lehet levonni. A herpeszvírusoknak 8 fajtáját különbözteti meg, melyek közül több rákot okoz, a 4-es, mely felelős a már említett mononukleózisért, amit csókbetegségnek vagy Pfeiffer-féle mirigyláznak is hívnak, növeli néhány rák (gyomor, limphoma) kockázatát. Az évek során a kutatók azt mutatták ki, hogy nincs összefüggés a bárányhimlő, a kanyaró, a mumpsz, a rubeóla és a herpesz vírus között. Ezzel szemben az elmúlt 25 évben több ezer emberen végzett 13 vizsgálat szerint nem kétséges az összefüggés az SM és H4 (4-es herpesz vírus) között. Az SM érintettek 99%-ban fertőzöttek, míg a nem fertőzöttek 1%-ánál indul be a betegség (furcsa érzésem volt, így átszámoltam, aztán megkértem egy statisztikához értő ismerősöm, hogy számolja már ő is ki és azonos eredmény kaptunk, mégpedig, hogy a H4-gyel nem fertőzöttek között arányaiban magasabb volt az SM érintettség, ami a további vírusmagyarázatot nem befolyásolja de így az író által vírus-előzménnyel okolt SM-koncepció nem állja meg teljesen a helyét). A vizsgálatok kimutatták, hogy minél később fertőződött meg valaki a vírussal, annál esélyesebb az SM is. Aki csak tinédzserkorban kapta el, annál 2-3x nagyobb a rizikója az SM kialakulásának, mintha gyerekként lett volna érintett a fertőzésben. Ezt másik befolyásoló faktorként értékeli és itt nem számít a migrációs séma.
- H4 - a keresztreakciót kezdeményező ellenség. A herpesz vírusokat soha nem lehet teljesen kiirtani, első fertőzés után az immunrendszerünk a nagy részét legyőzi de a maradék a DNS lenyomatát otthagyja több sejtmagunkban. A vírus alszik és tünetmentesség van, és nem ébred fel, amíg nem gyengül le az immunrendszer ( pl: stressz, fáradtság), pl H1 fertőzésnél ilyen jel, hogy "kijön a herpesz". A vírus állandó jelenléte az oka, hogy az immunrendszerünk soha nem áll le az ellenanyagtermeléssel. Ez egy egyszerű vérvétellel kimutatható. Az immunrendszerünket célba vevő fehérjék közül, SM szempontjából az "EBNA-1" a figyelemre érdemes. Az SM-ben szenvedőknél, a megfigyelések alapján az ez ellen termelt antitest szint 3-4x magasabb, mint akik nem érintettek ebben a betegségben. Érdekes viszont, hogy az idegrendszerben nem mutatható ki ez a vírus, de a keresztreakció kialakul közte és a myelinburok között és meg is van alapozva az SM. Véglegesen.
- D- vitamin: napvitamin. a 290 és 313nm közötti UVB sugarak hatására a bőrben keletkezik, 15-20 percalatt akár 15000NE is. A halak az legjobb D-vitamin forrású élelmek, 100 grammból, akár 400NE vitamint is bevihetünk. Kimutatás: a franciák 80%-a D-vit hiányban szenved. A D-vitamin a csontok egészségében nagy szerepet játszik, illetve a kalcium-felszívódásban és a magnézium csontokba való bevitelében, csökkenti a bél áteresztőképességét és általánosan az autoimmun betegségeket és serkenti az immunrendszert antimikrobiális peptidek termelésére (amik akár olyan hatásosak is lehetnek, mint a gyógyszeres antibiotikumok). Az Egyenlítőtől távolodva nő az SM rizikója, egyre kevesebb a napfény, illetve változik a beesés szöge. Pár kutatás:
- 7millió amerikai katonánál emelték a D-vit bevitelt, csökkent az SM erőssége
- SM-eseknél a D-vit szint az átlag lakosság szintje alatt van jóval
- azok az emberek, akiknél az SM-nek is betudható, első tünetek megjelenésekor alacsony volt a D-vit szint, 5-15 éven belül beindult a betegség, azokkal szemben, akiknél magas volt.
- A látóideg gyulladást inkább ritka de a tulajdonos számára extrém mód meglepő tünetként írja le, amit nagy fájdalom kísérés néhány óra, nap elteltével eltűnik. Az ilyen gyulladások 50%-ban SM beindulását jelezhetik.
- Bár a táplálkozást az egészség egyik fontos faktorának tartja, a D-vitamin státuszról mégis kevés fellelhető vizsgálat van benne. Szerinte az étkezésnek nagy szerepe van a védekezésben.
- Dohányzás és SM. Már a 70 években kimutatták, hogy a hormonok miatt a nőket gyakrabban érinti e betegség, mint a férfiakat. Úgy gondolták, hogy a fogamzásgátlók szedésének is köze lehet a betegség kialakulásához de egy 21 éves követéses vizsgálat ezt nem erősítette meg. Ellentétben, kimutatták, hogy a minimum napi 15 szál cigit szívó nőknél 80%-kal nőtt az érintettség rizikója. Néhány évvel később egy hasonló vizsgálatnál Angliában 40% jött ki és Amerikában 70% lett az eredmény. Ezek alapján a Harward-i tudományos publikációban 2005-ben megjelenő adat az lett, hogy a dohányzás 30%-kal emeli a betegség rizikóját. A dohányzás növeli a shubok frekvenciáját (beleértve a mozgás korlátozottságot), 200-300%-kal növeli az átmenet lehetőségét a szakaszos formából a sokkal súlyosabb progresszív verzióba.
- Terhesség szerepe. Nőknél gyakoribb, az ösztrogén miatt, ami a immunüzenetek gyártásában játszik szerepet, amik a gyulladási folyamatok befolyásolásában játszanak szerepet. Ezért tapasztalható sokszor remisszió teherbe eső nőknél. Sajnos, a tanulmányok szerint a szülés utáni hormonváltozásnál viszont a betegség szignifikáns felgyorsulása tapasztalható. Ezért javasolja, hogy állapottól függetlenül 2xis gondolják át a nők a gyermekvállalást, mielőtt belevágnak.
- Oltások szerepe. 1990-ben volt egy oltási kampány HEPA-B-re Franciaországban és az oltás után nem sokkal számos embernél indult be az SM. 7 tanulmány készült különböző országokban, melyből 5 nem hozott ki összefüggést az oltás és az SM kialakulása között, 2 nem szignifikáns rizikó emelkedésről számolt be. Mégis egyre nagyobb a bizalmatlanság az oltásokat javasló egészségügyi hatóságok felé az autoimmun betegek körében. Az oltások nagy része legyengített kórokozó amit az immunrendszernek nem okoz nagy problémát legyőzni. Bizonyos teóriák szerint viszont az immunrendszer ilyenkor nem indít valódi támadást, hisz "látja", hogy félig halott már. Ilyenkor használnak ún. adjuvánsokat, amik stimulálják az immunrendszert, elhitetve vele, hogy totál élő az ellenség, ezzel túlzásba viszik az általános immunitást. Oltások, bármilyen, nem javasoltak SM-eseknek. Autoimmunitás és családi előzmények fényében egyedül a kötelezőekre (Di-Te, polio) kell szűkíteni az oltások körét.