Próbálkozásaim zöldülő, paleos háziasszonyként

Paleo és egyéb állatfajták

Paleo és egyéb állatfajták

TENERIFE

2017. május 10. - Kukac13
Évente, itteni hideg éghajlatunkat tekintve, általában kétszer megyünk nyaralni. Nyáron egy hosszabb időre a Mamikhoz (a Zember visz minket, majd pár nap vendégeskedésben megfáradva, nagy örömmel tér vissza munkájához és pár hét múlva megismétli az 1300 km-es utacskát, hogy visszaszerezze a család apraját és nagyját). Másik "nyaralásunk" inkább őszölés, telelés vagy tavaszolás, attól függően, hogy mikor tűnik úgy, hogy kevesebb munkája van a Zembernek (mindig indulás előtt derül ki, hogy pont azon a héten fog összedőlni a cég 😉)  és természetesen nem árt, ha szünetel az iskolalátogatás a Fütyis és a Serdülő részéről. Mivel nálunk már akár szeptember végétől Fagyosszentekig bármikor jöhet hó és hideg, így elmenni valami melegebb helyre már októberi két hetes, szüreti szünet is alkalmasnak tűnik. Amikor az apraja még apróbb volt, szívesen látogatott helyek voltak a centerparkok, azóta a Serdülő már a medencébe sem nagyon vágyik, csúzdára meg felnézni sem tud, nemhogy le róla. Mivel tavaly "csak" Magyarországon nyaraltunk és hideg volt a tél és a tavasz is annak ígérkezett, a Zember felvetette nem-e kéne elhúzni valami melegebb égtájra. Mondta ő: Kanári-szigetek? OK, mondtam én. Mondta ő: Tenerife? OK, mondtam én. Mondta ő: titok. OK, mondtam én. (szinte az utolsó hétig sikerült is visszatartanom az információt az aprajától 😁).

Aztán eljött a húsvéti szünet és mi a Zember repülőgépnemszeretemségét hátrahagyva, felkeltünk hajnali háromkor és felpattantunk egy EasyJet-re. Hát, akinek hosszú a lába, ilyen időigényes útra (majdnem 4 óra) alaposan készüljön elő jógagyakorlatokkal az önösszehajtogatásra. Miután a reptéren, hogy legyőzzük repülés iránti ellenszenvét a Zemberrel lenyomtunk pár felest, ami következtében és a hajnali időpontra tekintettel az út nagy része kellemesen telt. Elég zökkenőmentes volt az út, bérelt kis autónkat hamar átvettük, csak egy bőröndünk repedt szét, tehát minden happy volt.

Mellékesen hozzá kell tennem, hogy a hotel nem az volt, amit mi választottunk. Másfél héttel indulás előtt hívtak minket a internetes cégtől, akiknél foglaltunk, hogy a szálloda bezár. 😎 Nekünk meg még 9 másik családnak. Hogy mi van????? Kicsit túlárulták a szobákat és most próbálták szétszórni a népet. A Zember szemfüles mód elutasította az első 4-5 ajánlatot, hisz legalább olyat szerettünk volna mint eredetileg. Igényeink azért nem olyan óriásiak csak nem vágyunk együtt aludni az aprajával és ha már van óceán, az legyen az ablak alatt. Először vagy 20 m²-es szobába akartak négyünket besűríteni, aztán a szoba jó is lett volna de a vízcsobogás 3,5 km-re lett volna a szállástól. Gondolom, végső elkeseredésében a kishölgy egy az eredetinél jóval drágább, 5 csillagos hotelt ajánlott és az egy olcsóbb nyaralásnyi árkülönbözet átvállalását. Pár óra huzavona után meg is volt az új célállomás, a Hard Rock Hotel.


Nem egy túl rossz hely 😍. Nemrég épült, tavaly októberben még az öböl közelében medencét ástak. Még sosem voltam öt csillagos szállodában, így nagyon tetszett a fogadókoktél, a frissítő törülköző, a körülugrálás. Minden nagyon jó volt. Természetesen lehetett volna hibákat találni de mi nem tettük. Amíg a szobára vártunk lementünk a medenceparti étterembe. Reméltem, hogy a paleoba illeszthető ételeket is csinálnak( bár nem vagyok fanatikus ezen a téren de ha lehet legalább a nagyját betartanám). Hát, nem kellett aggódnom.

   


               
Tenerife az örök tavasz szigete, kellemes hőmérséklet, kevés eső, sok látnivaló, rengeteg hegy és iszonyatosan kanyargós utak. Szinte minden nap mentük valamerre. Helyileg a kisváros, ahol voltunk eléggé kiesik mindenből, így ha az ember szállodán kívüli elfoglaltságot akar, hát menni kell. Április 10 után, tehát az elutazásunk előtti napokban kezdett úgy látszani, hogy van ott is élet, elkezdtek kinyitni az éttermek, szórakozó helyek. Igazi, homokos strandra el sem jutottunk, tökéletesen elég volt a szálloda 4-6 medencéje, illetve a szálloda melletti öböl.

Felmásztunk, inkább fellibegtettük magunkat a Teide vulkánra (érdemes neten foglalni jegyet, nem főszezonban voltunk de jó hosszú volt a sor). Mi is, az időnkhöz képest egy 20-30 perces késéssel jutottunk felvonóhoz. Hát, nem semmi, az oxigénszegénylevegőt egyből megérzi az agy a kiszállás után (több mint 3500 méter). Ha valaki szeretné a 1909-es kitöréskor rákerülő plusz 200 méternyi dombocskát is megmászni, hogy belenézzen, legyen résen és már hónapokkal előre igényelje meg az engedélyt. Mi erről lemaradtunk, így az egyik "gyalogút" végén található kilátópontig sétáltunk. Még onnan is látható volt az időnként felszálló füst és érezhető volt a kénszag.




A Los Gigantes, Garachicco, Icod, Masca kirándulás totálisan betett a családnak. A kb. 20 kilóméternyi utat vagy 3,5-4 óra alatt sikerült megtennünk, a szinte egy sávos, iszony kanyargós, állandóan kirándulóbuszokkal tarkított úton. Van egy pár új autóút és -pálya, amit a GPS nem jelez, ami valamelyest lerövidítheti az időt.


Egy másik napunkat a sziget északi részén található Puerto de la Cruzban töltöttük el. Itt található az egyik legnagyobb delfin-orka- és egyéb árium.  Kellemes 5-6 órai sétával sem tudtuk zárásig végigjárni a parkot és minden előadást megnézni. Az orkák jópofa állatkák, hogy üzemelhessen a park aquás része, úgymond orvosi megfigyelések és vizsgálatok folynak. Sípszóra pisilnek edénybe. Hatalmas "sót" és vizet csináltak. Az, ha valaki nem figyelt a Splash zona feliratra és az első sorokban foglalt helyet, nem nagyon izgatta a jószágokat, jól összefröcskölték a népet. A Zember meg is jegyezte inkább egy kardfogú tigris a nyakába mint egy kardszárszárnyú.


Itt megnéztük még a botanikus kertet is, szerencsére az apraja is szeret bóklászni az ilyen helyeken. Sajnos vagy nemis, azon a napon minden fotógép és mobil totálisan lemerült vagy helyhiányos lett. Ha valaki egy napon kívánja a két látványosságot megtekinteni, érdemes korán kelni.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat, ajánlom mindenkinek a szigetet. Szépen le is barnultunk. Bár nem volt túl lelkesítő visszajönni a 20 fokból a mínuszokba, jó érzés volt hazatérni. És még mindig nincs bennem a kényszerítő érzés, hogy de ki kéne találni hova menjünk legközelebb és ezzel nyúzni a Zembert.
Kellemes estét és nyaralástervezést mindenkinek!




PALACSINTA

 

Érdekes téma, hisz mindenki másképp csinálja. Anyukám palacsintája anno, híres volt arról, hogy milyen vékony, könnyed, légies. 200 gramm lisztből képes volt akár 25 darabot is csinálni, 5-6 is lecsúszott még frissen csak úgy a palacsintasütőből töltetlenül majd étkezéskor jött a bélelt, főleg cukrozott mákkal és mazsolás túróval szerettem nagyon. Nagyszülői szinten az inkább csak csúsztassuk a tányérra, mert ha ráesik összetörhet a tányér típusú volt, egy féllel jól lehetett lakni. A strandon is volt palacsintázó, ahol az igen széles választék: diós, mákos, kakaós és lekváros volt. Természetesen barack. Imádtuk, kiálltuk a húsz ember sort is, bár a rendelések 15-20 palacsinták voltak fejenként.  Serdülő sose evett meg másmilyen lekvárt mint az eper. Változnak az idők. Ma mandarinos, keserű narancsos, rebarbarás, csillaggyümölcsös és még sorolhatnám lekvárokat találhatunk a boltok polcaim vagy főzhetünk magunknak. Aztán, hogy a Zemberrel életvitelszerű együttlakást alakítottunk ki, előadtam a széleskörű főzőtudományom egyik darabját (mondjuk a 15-ből) a palacsintát. Látom, hogy nem az igazi a feje, megeszi de összeteker 3-4 darabot. Kérdésemre válaszolja, hogy finom de ő a mamikája palikáját szereti igazán, ami vastag és élesztős. Na, tessék! Mindig tanul az ember. Sajna, mamival a recept is eltávozott közülünk, így maradt a kísérletezés, a minél hasonlatosabb palacsintára. Szerintem, soha nem sikerült megfelelnem az elvárásnak ezen a téren de valószínűleg a recept birtokában sem sikerült volna legyártanom a mamisat, hisz bár kisvárosban éltünk de tehén nem sok rohangált környéken.
Aztán ettük, ahogy sikerült.
Amióta paleo betette hozzánk a lábát vagy én vonom ki magam a palacsintázás alól vagy olyat csinálok, hogy csak na...�
Egy pár recept:
  • egy banán és két tojás összetrutyizva. Nem rossz, habos, könnyed, pufi. Banáníze tagadhatatlan. Sütése csak tenyérnyi adagokban, hogy ne szakadjon és igen kis lángon (2-es), hogy meg ne égjen és átsüljön. Tehát egy igen hosszadalmas folyamat de kezdetnek nem rossz. A Serdülő és a Zember  kedvelte, én nem annyira a "40 perc sütögetés 2 falatért" érzést. Összegzés: okés, ha sok fölös banánod és időd van.
  
  • felvert tojásból palacsinta, inkább zöldséges töltelékkel, hisz igazából ez rántotta-omlett-tükörtojás-palacsinta
  • tápiókaliszt, tojás, ásványvíz kombináció ( eredeti recept: http://tucsokbogar.blogspot.ch/2016/05/palacsinta-paleo.html). Nekem hígra sikeredett, gondolom tojása és lisztje is válogatja �. Egyébként egy forgatható, normál méretűre gyártható palialap, ízre talán nem a nagy Ő nekem, kettőt ettem, bőven elégséges. A fagyasztott, kiengedett pali eléggé törékeny, tölteni nem tudtam. Konklúzió: annyit csinálj, amennyi elfogy iziben.
  • vannak "nagyi palacsintája", "keltes lisztélmény", "anyasüti babapalacsinta"  és egyéb lisztkeverékek, amiből állítólag remek palikat lehet összerittyenteni. Nyári hazalátogatásunkkor biztosan be fogok szerezni 1-2 lisztkeveréket kipróbálni.
  • 200 gramm gesztenyeliszt, 0,5 liter tej ( ki milyen magból szereti), 3 tojás. Elég jellegzetes ízű de kellemes töménységű, tekerhető, tölthető.
  • mai palacsinta: 30 gramm tápiókaliszt, 2 tojás, 1 ek. mákliszt, 1 ek. kókuszliszt, 1ek kókuszzsír  és 2 dl ásványvíz. 4-6 darab lesz ebből az adagból. Kicsit híg tészta, jól süthető normál méretben is. Ízre nekem egy kicsit átjön a tojástöbblet és a mákliszttől hülyén pöttyös, aminek látványa a Fütyist elriasztotta: finom ez anya, rakd el nekem későbbre! azaz lefordítva, felőle akár a hajamra is kenhetem �.  Egyenlőre ő a no 1. Mindet megettem, nem tudom milyen fagyasztás után.
Házi eperdzsemmel és hagymás, ketchup-ös olajoshallal töltött palacsintaebédem
2017.05.12. Konjak-tésztás palacsinta kipróbálása. Hozzávalók kimérve, mivel a lisztről a kanálnál nincs pontosabb adagolási útmutató, így púposan mértem ki. Az aprítóm 600W-os, nem sikerült vele krémes masszát kapnom, inkább híg tejbegríz állag lett. Az íze nem okozott gondot, ezért így is megpróbáltam kisütni. 6-8 perces sütés után sem sült át, szakadt, nyers maradt a közepe.   Konklúzió: ez a fajta, nem az én aprítómhoz való, csak ezért meg nem veszek újat.
2017.05.19. Palacsinta Szafi reform nyújtható, édes lisztkeverékből. recept itt: www.ehezesmentes-karcsusag-szafival-blog.hu, 2 adagnyit kevertem be.
A nyers tészta egy kellemes tejbegrízalaphoz hasonlít. Azt írják, hogy jó át kell sütni, különben szakad, én azt mondanám, jól át kell sütni, különben ehetetlen a csirizes állagú útifűmaghéj miatt. A jól átsütés,( közepes lángon (4-5) csinálom, mert  nem szeretik barnára égetten), darabonként több mint 7 percet vett igénybe, ez egy 4-5 fős család esetén, akár órás sütögetést is eredményezhet. Az útifűmaghéj állaga és íze érezhető. Fütyis első harapás után: ebben noix (dió) van?, második harapás után letette: finom de inkább süssünk pizzát! (fogyasztott 2 harapásnyit)
A liszthez van figyelmeztetés is:

Forrón, vagy melegen TILOS felvágni/fogyasztani, rácson hagyjuk kihűlni és csak hidegen fogyasszuk!

Hát nem tudom ki, hogy van vele, én bizony nem szeretem a palacsintát hidegen, így valszeg mára vége a paleómnak, hisz a meleg palacsinta rezisztens keményítői cukorrá alakultak bennem �.

 

Serdülő: ez itt kemény (fogszabályzós), ott meg dzsúszis. (fogyasztott 1 db) Én megettem, ízre nem rossz, a harmadiktól kezdve próbáltam hidegen enni. (5-öt ettem) De szerintem ez a verzió nem készül többet, csak esetleg ha egyedül vagyok rá. Több mint 75 perce kezdtem sütni és még vagy kettőre való tészta mindig van.

 

Eredmény: végeredményben nem rossz, annak aki szereti hidegen a palacsintát, az útifűmaghéj ízét és állagát a tésztákban és van elég ideje sütögetni, egy ideális választás.

 

2017. augusztus. Hazaértünk a nyaralásból. Sikerült beszereznem néhány éléskamra lisztkeveréket, köztük a nagyi palacsintája néven futót. Elkészítése igen egyszerű, tojás, víz és zsiradék hozzáadásával kikeverni a tésztát, kis állás után lehet is sütni. Oldalanként 2 percet igényel, finom, jól forgatható, nem szakad, 10-14 darab lesz belőle. Első igazi paleós sikerpalacsintám, ugyanis mindkét gyermekem evett belőle kettőt. Tehát jelenleg ez viszi a prímet.  Én balga, csak 5 zacsival vettem �.
További jó palacsintázást mindenkinek!

 

 

 

CUKKINISPAGETTI

A nevétől a Zember mindig kiakad, mint a legtöbb paleos étel nevétől, hisz ha nem tészta, akkor ne hívjuk spagettinek. Szerinte, jobb ha spagetti tésztára hasonlító alakúra vágott zöldség névvel illetjük. A paleo tejföl sem tejföl, semmi köze a tej föléhez, hisz vagy totuból vagy kesuból vagy ki tudja miből van gyártva aktuálisan 😊. Nagyrészt egyetértek vele de lényegesen egyszerűbb egy rövid szóval helyettesíteni a kacifántos mondatot.

A cukkini külfödülésünk egyik olyan élelme volt, amit addig nem ettem, használtam, így courgette-ként illeszkedett be az étrendünkbe, még hónapokkal később is magyarázni kellett, hogy milyen finom az a hosszú, uborkára hasonlító de nem uborka zöldség. Egyébként termesztési szinten is bírjuk, a majd 800 méternyi tengerszintfelettiségünk és a nyár (már amelyik évben van) max. 2 hónapos hosszúsága eléggé leredukálja a növénykultúránkat, bár a Zember rendszeresen próbálkozik hidegtűrővé nevelni a növényflórát. A cukik bírják a tundrai életet, volt olyan év is, amikor 40-45 centis példányokat is szüreteltünk. Idén kicsit megfagytak (április második felében) de bízom bennük.
Emésztőrendszerbe bevitelét tekintve rengeteg elkészítési módja van, nálunk a töltött verzió még igen kedvelt, illetve a keménysajtok előtti életemben felkockázva, sózva, borsozva, fetasajttal és bazsalikommal összekeverve megsütve is gyakran fogyasztottuk.
A cukkinispagetti igen egyszerűen, gyorsan elkészíthető, nagy finomságú étek. Akinek van spiráltekerője vagy Julienne-vágója hamar a végére ér, az ügyesebbek késsel is próbálkozhatnak, bár úgy egy kicsit körülményesebb és számomra az ujjak hosszára veszélyesebb tevékenység.



Miután felaprítottuk, tekertük, hámoztuk a kívánt mennyiségű zöldséget (nálunk fejenként 1-1 közepes méretű elég szokott lenni) időnk függvényében választhatunk az elkészítés módjai között is. Egyik lehetőség, hogy forrásban lévő, sós vízbe rakjuk egy percre, majd hideg vízzel le is öblítjük azonnal, hogy megakadályozzuk a trutymósra főződését, majd a kívánt feltéttel újramelegítjük, amikor szeretnénk. A másik megoldás, hogy egy teflon serpenyőben kanálnyi zsíron ( én egy cikk préselt fokhagymát is alápirítok) 1-2 perc alatt átsütjük a cukit és már tálalható is. Pár hónapja behalt a mikrónk és úgy döntöttem, hogy tudok nélküle is élni (néha nem hiszem 😀 el miket beszélek), így mostanában a serpenyős verzió készül. Feltétnek bármi mehet rá, bár édesen még nem kóstoltam de talán úgy sem lehet rossz (egy kis mákos "módosított tésztalehetőség"- nyami) de akkor nem javaslom a fokhagymát alá 😉. Egyébként, legutóbb a Zember megjegyezte, hogy ő nagyon szereti sok zöldséggel a tésztát, miután vigyorogtam egy sort, elárultam neki, hogy most inkább olyan sok zöldséggel sok zöldséget eszik.



spagettire hasonlító alakúra szeletelt cukkini alapú ételforma cukkinis gombapörinek látszó cukkinis gombapörivel, némi, éven túl érlelt keménysajtocskával (nem AIP-osoknak) a tetején
(sajna a kép kicsit homály, de legalább érintettlen a tányér, általában az étkezések közepén jut eszembe, hogy le kéne fényképezni)

2017, május 22. vacsira , egy jobban sikerült fénykép


Itt szeletelővel vágtam fel a cukkinit (szélesmetéltre vágytam 😉 ). A szószhoz pár csík szalonnát felkockáztam, kisütöttem, visszamaradt zsírján egy fej échlotte-ot ( a halvány, lilás színű, se nem lila-, se nem vörös- hagyma) megpároltam, hozzáadtam 6-8 nagyobb cikk vékonyra szeletelt fokhagymát, majd rövid idő múlva negyed kiló háromba-négybe vágott csiperkegombát. Kb. 1/2-3/4 deci vizet ( mindig elfeledkezem, hogy a húsalaplé ott figyel a hűtőben és a fagyasztóban ) öntöttem alá és jöhet a kedv szerinti fűszerezés. Nálam bejátszott némi kurkuma, , borsikafű, sok petrezselyem és bazsalikom. A végén a szósz sűrítésére egy kávéskanálnyi tápiókalisztet tettem hozzá.


Örök kedvenc a káposztás tészta, azaz most káposztás cukkini.

Jó étvágyat!

ROZÉ KACSAMELL MADÁRBEGY SALÁTÁVAL ÉS KÖRTÉVEL

Költözésünk előtt igazából nem volt nagy konyhai előéletem. Amíg anyuval laktam, amikor dolgoztam a munkahelyi menzán ettem, a pihenőnapokon vagy amikor éjszakáztam  ő főzött, szerintem nem is igazán akarta kiadni kezéből a fakanalat 😊. Miután a Zemberrel összeköltöztünk ez annyiban változott, hogy hétközben a munkahelyen ettünk, szombaton általában vendégségben. Vasárnap bontogathattam szárnyamat a főzésre is alkalmas kis helyiségben. Ami leggyakrabban párolt rizst és fűszersós sült csirkemellet eredményezett tabasco-s ketchuppel. Akkoriban úgy gondoltam, hogy ez nagyon egészséges.
Miután külföldiába jöttünk, én mint a családegyesített rész, egész nap itthon ücsörögtem. A Zember, talán, hogy ne érezzem annyira egyedül magam kitalálta, hogy hazajár ebédelni. Így kezdődött konyhai sikersorozatom 😉 .
Vékonyka, otthonról hozott szakácskönyvem - amiben igen precíz receptek voltak, mint például lerajzolva a kívánt vöröshagyma méretű kör, a pirosarany vektoros ábrázolása, stb, (az "ízlés szerint" és az "amíg jó lesz" vagy a "nyújtsd vékonyra és süsd készre" kifejezések még ma is meg tudnak zavarni) - lassan vastagodott. Rengeteg új étel készült, ami azelőtt sose, így volt, hogy a hozzávalók nevét magyarul nem is tudtam. Több hónapba került mire kiderült, hogy a nagy kedvenccé avanzsálódott courgette-kurzsett bizony létező élelmiszer Magyarországon is, csak ott cukkíninek hívják.
Egy másik étel, amit halvány emlékezetem szerint, életem első 35 évében nem ettem az a kacsamell volt. Itt többször szemezgettem vele de bátorságom nem volt megvenni, mert hát mit is csináljak vele. Mint köztudott a kacsamell bizony rozén finom, ha túlsütik száraz és élvezhetetlen. Aztán rábukkantam egy receptre, ami a család nagy részének kedvence lett. Borsos árát tekintve (még leárazva is) nem túl gyakran kerül az asztalra de ha igen, akkor alig lehet távol tartani a népet a még készülőben lévő élelemtől.
4 főre, elő- és elkészítés 40 perc

Hozzávalók:

100 gramm madárbegy saláta, 1 kacsamell, , bors, 2 nem túl kemény körte, 40 gramm dióbél aprítva, málnaecet, dióolaj, opcionálisan 75 gramm Roquefort

A salátát megmosom, szárítom. A kacsamell bőrét óvatosan, a húsba nem belevágva (legalábbis megpróbálva 😉)  beirdalom.


A bőrével lefelé egy teflon serpenyőbe rakom és közepes lángon 10'-ig hagyom, hogy kisüljön a zsírja. Sózom, borsozom, megfordítom és még 2-3 percig sütöm a másik oldalát is. A serpenyőt kiürítem, 1 ek-nyi zsírt benne megtartva. A körték magházát eltávolítom, vékony szeletekre (16) vágom és a meleg zsíron pár percig pirítom, punyvasztom. Hozzáadom az aprított diót és még egyet keverek rajta, sózom, borsozom, tűzről leveszem. Vinaigrette-et csinálok 3 ek málnaecet és 5 ek dióolaj keverékéből. Talán nem annyira pöpec de mivel máshoz nem használok dióolajat (drága és hamar avasodik, hogy csak emiatt az egy kajcsi miatt vegyek) én olívaolajat használok.
Tányérokra halmozom az öntettel összekevert salátát, rá a felszeletelt kacsamellet, hozzáadom a diós körtét majd akinek étkezésileg nem ellenjavallt, a sajtot is tegye rá ( régen fetamorzsalékkal csináltam, isteni volt- azért van ami hiányzik 😋). 
Jelenlegi étrendem a Wahls protokol szerint a körte evése csak 1. és 2. szinten a 9-12 bögrényi zöldség belapátolása után lehetséges, míg 3. szinten tilos  a fogyasztása. Tejtermékek csak paleon kívülieknek. A diót előáztatni szükséges pár napra.


Mindenkinek jó étvágyat!



KÓKUSZ 2.0

A kókuszzsír mint olyan, nálunk igen nagy mennyiségben fogy. Pár éve még elképzelni sem tudtam, hogy bármire is fel lehet használni esetleges cipőfényezésen vagy hajvégápoláson kívül, nem is volt soha a spájzban. Aztán a házi szappankészítés fontos alapanyagává lépett elő, főleg az utóbbi időben, mióta 100% kókuszzsír tartalmú szappanokkal kísérletezem. Tavaly történt, hogy a Zember, úgy érezte, hogy nagy teher van rajta, főleg derék tájékon 😍 és úgy döntött, hogy bizony az én feladatom az ő lefogyasztása, természetesen továbbra is az eddigi minőségben és mennyiségben történő élelemmel és sörrel való ellátás hiánya nélkül. Na, köszi szépen! Irány a net! Töménytelen diéta, hegyekben dől az emberre. Van olyan, amelyik 20 kiló fogyást ígér egy hét alatt, enni nem is kell 😉. Sajna, az ilyenek, azon kívül, hogy szerintem baromira egészségtelenek, nem is jönnének be a Zembernél, hisz ő egy igazi hedonista. Hosszas olvasgatás után éreztem úgy, hogy rátaláltam a megfelelőre: a paleolit életmódra, étrendre. Nem éhezel mellette, annyit eszel amennyit nem szégyellsz, nem kell kalóriát számolni és mindezek felett jelentős fogyásról és egészség javulásról számolnak be az így étkező emberek. Alapja nem bonyolult, el kell hagyni az étkezésből a glutént, cukrot, fitátokat, tej- és tejtermékeket, hidrogénezett olajok és egyéb hozzáadott anyagokat (pl. ízfokozók, tartósítók) meg még egy pár kitétel de azok már apróságok.


Ahogy egyre mélyebbre ástam magam a témában, előkerültek különböző aldiéták, mint ketogén, AIP és a többiek. A ketogénen gondolkoztam de végül is az epilepsziás gyerekek kezelésére szolgál eredményesen, mi meg nem vagyunk gyerekek, és nem epilepszia szerűek az agyi gondjaink 😉. Ráadásul a napi 5-10 gramm gyümölcsből (citrom vagy grapefruit) bevihető cukormennyiség nagyon elrettentett, főleg, hogy naponta van hogy több kiló gyümölcsöt is megeszek. Majd az AIP (autoimmun protokoll- azaz kifejezetten autoimmun betegségben szenvedők részére kialakított diéta)tanulmányozásával töltöttem egy délelőttöt, majd délben elkezdtem a diétát. Azóta van, hogy három félét kell főznöm egy étkezésre. A Zember, mikor itthon van eszi, amit elé rakok de a munkahelyén vagy mikor külföldre szólítja a munkája, ott aztán azt eszi, ami tetszik neki.
Na, de térjünk vissza a kókuszra!
A paleós létem egyik alapkőve lett, a hidrogénezett olajok, zsírok elhagyásával. Tökéletes benne a sütés (magas füstölés pont, nem változó szerkezet, azaz többször is használható, az egyetlen zsíradék, melyik nem alakul át zsírszövetté, ha túl sokat viszünk be, hanem energiát ad), bár a finomítatlant, ami ugye minden szempontból a legjobb lenne, nem igazán kedvelem jellegzetes kókuszíze és illata miatt. Vajon, ki találta ki, hogy a kókuszolajnak kókusz szaga és kókusz íze legyen ?

KÓKUSZ 1.0

Kb. 3-4 éve kezdtem a háztartást zöldíteni. Az egész a hormonáló gyermek, Serdülő megközelítésére tett kísérletekből indult ki, mert hát ugye nem lehet állandóan gázmaszkot hordani vagy egy önfejű oroszlánnak megmagyarázni, hogy de igenis lehet egy nap többször mosakodni és pólót váltani. A leggyakoribb válasz az volt, hogy az osztályban mindenki büdösebb nála, így hagyjam békén. Mivel direktbe az ember nem ken alumíniumot még másra sem, nemhogy a saját családjára, így kutakodni kezdtem. A neten való keresgélés eredményeként bukkantam rá Lukrécia kencés oldalára, amit amatőrként nagyra értékeltem és lelkesen tanulmányoztam, illetve a házi készítésű pipere holmik megvalósításra váró tárházának hittem. Számtalan, izzadós, büdös, csípős, folyós, túl szilárd próbálkozás után feladtam (ideiglenesen, még keresem az igazit) és a boltok bio, natúr és nagyon drága részlegén szétnézve találtam rá a német Lavera nevű termékcsaládra, aminek nem egy tagját használjuk is családi szinten. Sajna, csak pumpás dezodorjuk van (mi a stiftet szeretjük-szerettük) de még egy nem túl izgalmas, kevés mangával járó (a Serdülő állandó olvasmányai és írja is a történeteket) nap végén sem kell kartávolságot tartani. Sajna, a Zember gyakrabban nyúl az alumíniumoshoz ( 1-1 stresszesebbnek kinéző napra készülve).
Mosásra szintén környezetbarát, 100%-ban lebomló termékeket használok vagy saját gyártmányút, esetleg mosódióból, repkényből vagy épp gesztenyéből készített szottyvadékot.


Szappant is sajátot késztek. Kb. három évbe telt mire végre én is majdnem elégedett vagyok az eredménnyel. Jelenleg a kókusz alapú szappanokkal kísérletezem. Alig várom, hogy leteljen a 6 hét, hogy ki is próbálhassam végre. CP szappanokat csinálok, őket szebben lehet mintázni, önteni. HP-t is kipróbálom, ha egyszer majd beszerzek egy lassúfőzőt ( sütővel nem merek próbálkozni, ahhoz túl ügyetlen vagyok) .


Jön az év vége, gondoltam vihetnek a kölykök a tanároknak ajándékba. Nem hizlal, nem kell figyelni rá, nem szárad el, ha nem is használja díszítheti vele a fürdőszobát 😌. IDEÁLIS


Kipróbáltam a habszappan készítést és több féle technikával is kísérletezem. Többen kérdezik, miért nem adom el őket. Hát, mert minden harmadik ember szappant gyárt, én nem vagyok az az igazán pepecselős, tökéletességre törekvő ember( ha egy kicsit kókadt, ha egy kicsit nem egyenes...nekem még jó de már pénzt nem biztos, hogy jó szívvel kérnék érte, még ha a belsőlegessége tökéletes is) és itt ki a málna venné meg, még ha a munkadíjat nem is számolnám bele az árba, csak a hozzávalókat. Nem egy olyan videó van fent a youtube-on, amit a szappanozáshoz valamit is értő ember szent borzadállyal néz. Olyan összetételeket, alapanyagokat használnak (van, hogy tv-s adásban) hogy nem is kell csodálkozni, ha megavasodik, megpenészedik a szappan vagy bőrproblémákat okoz és aztán nem csoda ha meggyengül a bizalom a házi készítményekben. Én minőségi alapanyagokból készítem de külső tökéletlenségük miatt általában maradnak családi súrolásra, illetve ajándékozásra, bár anyukám mindig elszörnyed mikor meglátja az aktuális készletet 😉. Sopánkodik, hogy milyen sokat ki kell dobni...nehezen megy át neki, hogy a jó szappan az évek múlásával sem romlik meg, hisz a déd-déd-nagyanyainké, akik az udvaron főzték hamulúgból üstben, az is még tizen évek múlva is tökéletesen használható. Tehát, éljenek a déd-déd-nagyanyák, a déd-nagyanyák, a nagyanyák, és az anyák!
ÉS BOLDOG ANYÁK NAPJÁT MINDEN ÉDESANYÁNAK!

BUJÁKI-TEKERCS

Bár én magam nem vagyok egy nagy süteményes de azért mindig próbálkozom, hátha a családnak bejönne valamelyik (egyenlőre esélytelennek tűnik a küzdelem). Amikor vendégségbe jönnek az ismerősök, furcsa mód mindig elfogy bármit csinálok. Lehet, hogy ők annyira éhesek, hogy akármit is eléjük tehetnék, elfogyna? Vajon mennyi ideig kell éheztetni a családot, hogy legalább 1 szeletet megkóstoljanak?

piskóta:

5 tojás
50 gramm eritrit vagy egyéb édesítés
50 gramm darált mandula
2 evőkanál kakaópor

Tupperware-es, szilikon "tepsin" (30x35cm) elsimítottam, előmelegített sütőben,180 fokon 15 perc sütés után feltekerve kihűtöttem.

krém:

400 ml kókuszkrém
3 evőkanál kakaópor
tetszés szerinti édesítés

lekvár, szósz tetszés szerint

Hozzávalókat összekevertem, pár órára hűtőbe raktam. A kemény masszát kézi habverővel felvertem, a piskótát megkentem vele, egy részét meghagytam a külsejére. Fagyott málnából és cseresznyéből gyorsan lekvárt rittyentettem, ebből egy csíkot raktam a krémes piskótára, feltekertem, a maradék krémmel megkentem és hűtöttem. Ahhoz képest, hogy első nekifutás volt, szerintem kifejezetten kulturált kinézetű lett, ami tőlem igencsak meglepő. Nálam inkább a Chokito típusú élelmiszerek a jellemzőbbek. Gyermekeim fele a sok csokit, másik 50% a lekvárt kifogásolta, így a több marad nekem állapot állt elő. Pár szeletet lefagyasztottam, majd egyszer később beszámolok, hogy újrahasznosítható marad e. Kellemes estét mindenkinek!




Az eredeti recept itt található: http://azujeletem.blogspot.ch/2017/04/bujaki-suti.html

2017.05.10. kivettem egy szeletet a fagyasztóból. Szinte morzsára olyan, mint fagyasztása előtt. Talán egy kis krémet magába szívott a piskóta. Tehát, nem kötelező magunkba gyűrni az összeset a megromlás elkerülése végett.



süti beállítások módosítása